Új brit turisztikai miniszter
Stephanie Peacock, az Egyesült Királyság új turisztikai minisztere november 4-én, 2025. november 4-én nyitja meg a WTM London 2025-öt. Ez a lépés az ország azon álláspontját jelzi, hogy a kormányzat megújítja a turizmus és a vendéglátás fellendítésére irányuló törekvéseit, és emeli a turisztikai erőfeszítéseket.
A VisitBritain megjegyzi, hogy a turizmus 145,8 milliárd font (184 milliárd dollár) értékű, és 3,8 millió munkahelyet támogat. Ezért a hatóságok részvétele a nagy utazási kötelezettségvállalásokban azt mutatja, hogy elkötelezettek a növekedés fenntartása iránt a világjárvány okozta visszaesés után.
Továbbá az Egyesült Királyság kormányának a VisitBritain és VisitEngland szervezetekhez hasonló szervezetekkel való szorosabb partnersége is a közös stratégia kialakítása iránti elkötelezettséget mutatja. Összességében ez a lépés azt reméli, hogy több hosszú távú látogatót vonz majd, miközben növeli a belföldi turisztikai kiadásokat. A gazdasági bizonytalanság ellenére az Egyesült Királyság versenyképes és vendégszerető úti célként szilárdítja meg pozícióját.
„Nagy örömmel üdvözöljük az új turisztikai minisztert, és büszkék vagyunk arra, hogy időt szakított arra, hogy ellátogasson a WTM Londonra” – jegyezte meg Chris Carter-Chapman, a WTM London rendezvényigazgatója.
„Alig várjuk, hogy megvitassuk a beutazó, a kiutazó és a belföldi turizmus fontosságát, bemutassuk neki a legfontosabb szereplőket, és kiemeljük a WTM fontos szerepét az Egyesült Királyság turisztikai ágazatának támogatásában” – tette hozzá.
Magas brit kutatói vízumköltségek
Miközben az idegenforgalom kilátásai fényesnek tűnnek, a Royal Society elemzése szerint a bevándorlási költségek másról árulkodnak. Konkrétan megállapította, hogy az Egyesült Királyságba költöző kutatók vízumköltségei 22-szer magasabbak a nemzetközi átlagnál.
Ezen túlmenően egy kutató „globális tehetség” vízuma, beleértve az egészségügyi pótdíjakat is, elérheti a 21 000 fontot (27 794 dollár) egy négytagú család esetében. Ezek a megugró költségek aggodalmat keltettek a tudományos közösségben.
Sir Adrian Smith, a Royal Society elnöke a következőket mondta: „Az Egyesült Királyságnak nagyszerű hírneve van a kutatás és az innováció terén, de ez nem elég. Csökkentenünk kell a bevándorlási költségeket, ésszerűsítenünk kell a GTV-rendszert, és meg kell őriznünk a letelepedés gyors útját a legtehetségesebbek számára.”
„[A] vízumköltségekről szóló legfrissebb adatok azt mutatják, hogy ahelyett, hogy csökkennének, egyre csak emelkednek” – tette hozzá. „És a tudományos díjazottak egy kis csoportja számára [a kormány ipari stratégiájában idén nyáron bejelentett Globális Tehetség Alapon keresztül] a költségek csökkentéséről szóló beszéd egyszerűen nem elég. Az Egyesült Államok is felállíthatja a saját akadályait a tehetségek toborzása előtt, így az Egyesült Királyság válhatna a tehetségek első számú célpontjává, de kevesebb beszédre és több cselekvésre van szükségünk.”
Ennek megfelelően figyelmeztetése aláhúzza a nemzet kutatási és innovációs versenyképességével kapcsolatos növekvő félelmeket.
Ezen túlmenően ezek a költségek visszatarthatják a magasan képzett szakembereket attól, hogy hozzájáruljanak az Egyesült Királyság intézményeihez. Jelenleg számos egyetem már most is költségvetési megszorításokkal küzd, és nehezen tudnak nemzetközi oktatókat toborozni.
Eközben a kormány azzal érvel, hogy a vízumdíjak az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést és az adminisztratív költségeket tükrözik. A kritikusok szerint azonban ez az indoklás figyelmen kívül hagyja a tehetségek megtartására gyakorolt hatást.
Következésképpen úgy tűnik, hogy Nagy-Britannia bevándorlási modellje egyre inkább ellentétes azzal a törekvésével, hogy a tudomány és az innováció terén világelső maradjon. Elemzők megjegyzik, hogy míg a turizmusnak előnyös az „Isten hozott Nagy-Britanniában” üzenet, addig a bevándorlási díjak éppen az ellenkező jelzést közvetítik.
Az Egyesült Királyságban az illegális munkavégzés elleni fellépés
Ezzel egyidejűleg a bevándorlási szabályok betartatása is fokozódott. Az Egyesült Királyság belügyminisztériuma nemrégiben széles körű fellépést jelentett be az ételkiszállításban, autómosókban és szépségszalonokban történő illegális foglalkoztatás ellen.
A hivatalos adatok szerint a 2025 szeptemberéig tartó 12 hónapban több mint 8000 letartóztatás történt illegális munkavégzés miatt, ami 63 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Nevezetesen ez az akció tükrözi a kormány keményebb fellépését a papírok nélküli migránsokat alkalmazó vállalkozásokkal szemben.
A hatóságok szerint a kezdeményezés célja a kizsákmányolás megelőzése és a tisztességes munkaügyi normák biztosítása. Az olyan ételkiszállítási platformok, mint az Uber Eats, a Just Eat és a Deliveroo szigorúbb munkavállalói ellenőrzési intézkedésekben és nagyobb mértékű adatmegosztásban állapodtak meg. Ezek az erőfeszítések összességében a fuvarozói fiókok csalárd használatát és a személyazonosság cseréjét kívánják visszaszorítani.
A szigorítás azonban a migráns munkavállalók védelmezői körében is aggodalmat kelt. Arra figyelmeztetnek, hogy a túlzott szigorítás árthat az alacsony jövedelmű közösségeknek, amelyek már most is a megélhetési költségek miatt nyomás alatt vannak. Eközben egyes kisvállalkozók attól tartanak, hogy a megfelelési költségek és a büntetések megzavarhatják a rugalmas munkaerőre támaszkodó szolgáltatási ágazatokat.
Vegyes globális üzenetek
Az idegenforgalom pozitív lendülete ellenére a magas vízumköltségek és a szigorú végrehajtás kombinációja összetett képet fest az Egyesült Királyságról külföldön. Egyrészt a kormány a látogatók és a befektetések iránti nyitottságot hirdeti. Másrészt a bevándorlási rendszer óvatosságot és ellenőrzést jelez.
Szakértők szerint ez a kettősség alááshatja a hosszú távú gazdasági célokat. Míg a turizmus a megközelíthetőség és a kulturális csere érzékeléséből él, addig az innováció a szakképzett munkaerő vonzására épül. Emellett a magas belépési költségek és az agresszív végrehajtás mindkét csoportot elriasztja.
Röviden, a gazdasági nyitottság és a bevándorlási fegyelem közötti egyensúly megteremtése továbbra is kényes feladat. Bár a politikai döntéshozók célja a szabályok betartásának biztosítása, meg kell védeniük az Egyesült Királyság vonzerejét is, amely mind az utazók, mind a szakemberek számára vonzó célpont.
Kilátások és következmények
A jövőre nézve az Egyesült Királyság idegenforgalmi törekvései komoly hozamot hozhatnak, ha összehangolják őket a bevándorlás koherens reformjával. Olyan fenntartható politikák azonban, amelyek nemcsak a turisták, hanem a szakképzett bevándorlók számára is befogadóvá teszik az országot.
A bevándorlási díjak közelgő felülvizsgálata meghatározhatja, hogy Nagy-Britannia megőrzi-e versenyelőnyét. Ezenkívül az illegális munkavállalás elleni fellépés eredményei megmutatják, hogy a végrehajtás javítja-e a méltányosságot, vagy korlátozza az alapvető munkaerő-kínálatot.
Fényképek Robert Anasch a oldalon. Unsplash
