Az Egyesült Királyság kibővítette a „Global Talent” vízumprogramját, hogy több vállalkozásnak segítsen több nemzetközi kutatót vonzani.
Ma már több mint 100 vállalat vehet részt a támogatott finanszírozói útvonalon keresztül.
A hatóságok rámutatnak, hogy ez a bővítés elősegíti a brit vállalkozások számára a gyorsan növekvő iparágakban dolgozó kutatók toborzását.
Eközben a kormány négy országból érkező diákokra vonatkozó külön korlátozásokkal kapcsolatos jogi akadályokkal küzd.
Ezek különösen az afgán, kameruni, mianmari és szudáni állampolgárokra vonatkoznak.
Összességében ezek a fejlemények rávilágítanak arra, hogy Nagy-Britannia egyre szelektívebb stratégiát követ a legális bevándorlás terén.
A kormány célja, hogy idővel magasan képzett kutatókat vonzzon az országba, miközben szigorítja a beutazási feltételeket, mivel ezek nagyobb bevándorlási kockázatot jelentenek.
Egyre több brit vállalat jut hozzá a globális tehetségállományhoz
A kormány augusztus 6-án jelentette be a „Global Talent” vízumprogram kiterjesztését.
Korábban a támogatói útvonal elsősorban az egyetemekre, kutatóintézetekre és egyéb jóváhagyott kutatószervezetekre összpontosított.
Mostantól a kereskedelmi kutatócégek nagyobb szerepet játszhatnak a megfelelő feltételeknek megfelelő külföldi kutatók idevonzásában.
A kibővített lista több mint 100 vállalatot foglal magában, amelyek számos gyorsan növekvő ágazatban működnek.
Ezek az ágazatok közé tartoznak az élettudományok, a fejlett gyártás, a tiszta energia, a digitális technológiák és a kreatív iparágak.
Ezen felül a vállalatok köre a nagy multinacionális vállalatoktól a speciális brit startupokig terjed.
A listán szereplő vállalatok között megtalálható az AstraZeneca, a GSK, az Arm, az IBM és a Jaguar Land Rover.
A kibővített listán szerepelnek kisebb technológiai vállalatok is, köztük a Riverlane, a NuQuantum és a Notpla.
Így több kutató is kihasználhatja az Egyesült Királyságban kínálkozó lehetőségeket a hagyományos tudományos intézményeken kívüli vállalatok révén.
Több ezer ember vette már igénybe az Egyesült Királyság kutatási programját
A jóváhagyott finanszírozói útvonal már ma is meghatározó szerepet játszik a brit kutatási szektorban.
Több mint 130 országból származó, több mint 12 500 ember építette ki ezen a pályán keresztül kutatói karrierjét az Egyesült Királyságban.
A kormány arra számít, hogy a bővítés erősíteni fogja Nagy-Britannia versenyképességét a tudományos tehetségek nemzetközi piacán.
Ezenkívül a hatóságok a külföldi kutatókat a gazdasági növekedés és a technológiai fejlődés fontos mozgatórugóinak tekintik.
A kormány emellett létrehozott egy 54 millió font összegű Globális Tehetségalapot is a vezető kutatók vonzása érdekében.
Az alap eddig 18 neves kutató és csapataik Egyesült Királyságba való érkezését segítette elő.
Jonathan Reynolds üzleti miniszter kijelentette, hogy a tehetséges kutatók bevonzása erősítheti az innovatív vállalatokat és képzett munkahelyeket teremthet.
„AGlobal Talent vízum kiterjesztéseaz ország egész területén működő innovatív vállalkozásokra biztosítja, hogy ezek az előnyök az ország nagyobb részén és számos ágazatban – a gyógyszeripartól és a mesterséges intelligenciától kezdve a kreatív és kulturális gazdaságig – érezhetőek legyenek”– jegyezte meg Christopher Smith professzor az UKRI-tól.
Egyes technológiai vállalatok továbbra is kívül maradnak a programon
A kibővített vállalati lista azonban nem foglalja magában az összes olyan brit vállalkozást, amely nemzetközi tehetségekért verseng.
A Sifted arról számolt be, hogy több újabb mesterséges intelligencia kutatóintézet sem szerepel a jóváhagyott vállalatok között.
Ez a hiány jelentős szerepet játszhat, mivel a mesterséges intelligencia területén működő vállalatok nemzetközi szinten versengenek a viszonylag kis létszámú szakértői kutatói körért.
Ennek ellenére a kiterjesztés számos startup számára újabb lehetőséget kínál arra, hogy képzett kutatókat hozzanak Nagy-Britanniába.
A Riverlane és a NuQuantum kvantumszámítástechnikai vállalatok azok közé tartoznak, amelyek várhatóan profitálni fognak ebből.
A fenntartható csomagolóanyagokat gyártó Notpla vállalat is szerepel a kibővített listán.
Ennek következtében a politika elősegítheti a toborzást a legnagyobb brit technológiai és gyógyszeripari vállalatokon túl is.
A diákvízumra vonatkozó korlátozások ellen a Legfelsőbb Bíróság előtt indítottak eljárásokat
Nagy-Britannia ugyanakkor megnyitja ezt a kutatási lehetőséget, miközben egyes külföldi hallgatók számára korlátozza a vízumkiadást.
A kormány 2026 márciusában vezette be az úgynevezett „vízumfék” intézkedést.
Az intézkedés felfüggesztette a tanulmányi vízumok kiadását az afgán, kameruni, mianmari és szudáni állampolgárok számára.
A hatóságok azért vezették be ezt a szabályozást, mert aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a migránsok először legálisan lépnek be az országba, majd később menedékjogot kérnek.
A The PIE News szerint a Belügyminisztérium a négy nemzetiség esetében jelentős növekedést jelentett.
Konkrétan: az ezen állampolgárságú személyek által benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma négy év alatt több mint 470%-kal nőtt.
Az érintett diákok és ügyvédeik azonban vitatják a kormány indoklását.
A korlátozásokkal kapcsolatos két jogi ügy július végén a londoni High Court elé került.
Az egyik eset három szudáni nőről szól, akik felvételi ajánlatot kaptak vezető brit egyetemektől.
Kettőjük orvos, a harmadik pedig gyógyszerész.
Felvételi ajánlatot kaptak az Oxfordi Egyetemtől és a University College London-tól mesterképzésre.
A vízumkorlátozás azonban megakadályozta őket abban, hogy a szokásos tanulmányi vízumkérelmezési eljáráson keresztül járjanak el.
A diákok megkérdőjelezik az állampolgárságra vonatkozó általános korlátozásokat
Az érintett diákokat képviselő ügyvédek szerint a kormánynak az egyes kérelmeket egyenként kellene elbírálnia.
Álláspontjuk szerint pusztán az állampolgárság nem lehet akadálya annak, hogy a jogosult hallgatók figyelembevételre kerüljenek.
A felperesek emellett kétségbe vonták a kormány álláspontját alátámasztó bizonyítékokat is.
A szeptemberrel zárult év során 120 szudáni diák kért menedékjogot.
Ehhez képest az Egyesült Királyságban az említett időszak alatt összesen több mint 110 000 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be.
A kormány mindazonáltal azzal érvel, hogy a változó migrációs tendenciák miatt szigorúbb ellenőrzésekre van szükség.
Shabana Mahmood belügyminiszter kiállt azok mellett az intézkedések mellett, amelyek célja a legális bevándorlási csatornák visszaélésszerű kihasználásának megakadályozása.
Hozzátette azonban, hogy a hatóságoknak meg kell akadályozniuk, hogy az emberek a menedékjog igénybevételéhez a törvényes csatornákat visszaélésszerűen használják fel.
A bírósági eljárások most próbára tehetik a kormány azon képességét, hogy állampolgárság alapján vízumkorlátozásokat vezessen be.
Az Egyesült Királyság szelektívebb bevándorlási stratégiát követ
Ez a két fejlemény egy célzottabb brit bevándorlási rendszer kialakulását jelzi.
Egyrészt a kormány olyan kutatókat szeretne vonzani, akik támogatni tudják a stratégiailag fontos iparágakat.
Másrészt a hatóságok a menedékjog iránti kérelmekkel kapcsolatos aggodalmak miatt korlátozzák bizonyos diákok útvonalait.
Ezért Nagy-Britannia megközelítése nem csupán a bevándorlási útvonalak megnyitását vagy lezárását jelenti.
Ehelyett a politikai döntéshozók egyre inkább a gazdasági prioritások és a vélt kockázatok alapján különböztetik meg a migránsok különböző csoportjait.
A „Global Talent” program kiterjesztése több mint 100 vállalkozás számára kínál újabb lehetőséget nemzetközi kutatók toborzására.
Eközben a Legfelsőbb Bíróság előtt folyó eljárások hatással lehetnek arra, hogy Nagy-Britannia a jövőben hogyan alkalmazza az állampolgárságon alapuló vízumkorlátozásokat.
A külföldi jelentkezők esetében ezek az eredmények meghatározhatják, hogy kik jutnak könnyebben be Nagy-Britanniába, és kik szembesülnek további akadályokkal.
Fotó: UX Indonesia az Unsplash
